Identitásom szeletei sorozatomban már kifejtettem, hogy nekem mit jelent a magyarság. Arra még nem került sor, hogy egészen pontosan kifejtsem, hogy számomra mit jelent a baloldaliság, bár ezekről az oldalakról is nyilatkoztam még régebben a Jobbikról és konzervativizmusról szóló gondolataim kapcsán.

A dolog onnan kezdődik, hogy egy ismerősöm azt írta ki, hogy egyes emberek azért nem örülnek a magyar foci sikernek, mert inkább baloldaliak, mint magyarok. Ez a dolog sántít kissé, mert én mondjuk az identitás részeim közé nem teszek ilyen relációkat, hogy "inkább". Vannak kisebb és nagyobb részeket elfoglaló identitásaim, de ettől még nem lesz az egyik fontosabb a másiknál. Például hiába gondolom magamat embernek és hiába vagyok radikálisan határ ellenes, ettől még nem tudtam volna ugyan úgy örülni, ha Ausztria nyer, sőt, inkább szomorú lettem volna. Mert hogy nekem a magyarság fontos részem, és örülök a sikernek.

Na, azért a sztorihoz hozzá tartozik, hogy én nem is néztem a meccset. Egy részről nem volt bennem elhatározás, hogy megnézzem, nem vagyok egy nagy focirajongó. Aztán jött egy ötlet, hogy miért ne, és megpróbáltam működő online adást találni, persze sikertelenül. Végül maradt a facebookos híradás, és csak úgy potyogtak a gólok, számszerint kettő, ahogy azt mindenki tudja. Úgy adódott, hogy a meccs után pont a Harminckettesek terénél voltam, és hatalmas fesztivál hangulat fogadott a négyeshatos vonalánál. Mindenki BOLDOG VOLT. Széles mosoly az arcokon, hajrá magyarok, kettőnull, riahungária. A magyar focisták sikere egy picit minden magyar sikerévé vált. Pontosabban sok magyar sikerévé, mert néhány ismerősöm nem tudott ezzel azonosulni és szeretném őket is tiszteletben tartani, számomra nem lesznek ettől kevésbé magyarok.

Azt nem tudom, hogy a "baloldaliságuk" miatt van-e ez, mert én baloldaliként is tudok örülni. Ettől még nem örülök annak, hogy teletömte Orbán az országot stadionokkal. Továbbra is fontosabbnak tartom a fociba ölt pénzek átcsoportosítását más ágazatok fejlesztésébe, például az oktatásba. 

Képes vagyok lényegében fehér, középosztálybeli, magyar férfiak sportteljesítményének örülni. Ami a négyeshatos vonalán történt valami hihetetlen boldogsággal töltött el, főként az emberi aspektusa miatt. Elmosódott baloldali és jobboldali ember között a határ, mindenkin magyar mez, magyar színek díszelegtek, mindenki önfeledt volt. Nem tüntetés, nem felháborodás, nem demonstráció. Ünnep. A szó igazán nemes és spontán értelmében.

A sajtóban is csak a sikerről, örömről, büszkeségről, felszabadultságról olvastam, tök mindegy volt, hogy jobb, vagy baloldali. Index, HVG, 444, de még a Kettősmérce, ami sokat kritizálta Orbán foci mániáját is átment sportközvetítőbe és nem ütött meg kritikai hangvételt. És ez szerintem így van jól, végre valamiben van Unity, van Egység, közösségi élmény, meg "togetherness" (ezt a szót nem rég tanultam, tök jó!).

Ugyanakkor szeretném sorra venni, hogy néhány ismerősöm miért nem tud örülni ennek, mert ők is fontosak számomra! Van aki nem tud örülni úgy általában sportsikereknek, mert egyszerűen hidegen hagyja a sport, vagy mert nem érinti meg őt személyesen az ilyen fajta nemzeti siker, sporteredmény. Olyan is akad, aki Ausztriában élő magyar, ezért mondjuk vagy mindkét sikernek, vagy kifejezetten az osztrák sikernek tud örülni. Van, akit az aggaszt, aminek én sem örülök, tehát a stadionépítő dömping és társai - ezért nem tud örülni a sikernek sem. Ehhez kapcsolódóan pedig van az az ember, aki azért nem örül, mert tart attól, hogy Orbánnak ez a győzelem lesz a hivatkozási alapja, ezzel fogja igazolni, hogy ő nem is bolond, ő tudja a frankót, mindig is mondta, hogy foci=jővő, s lám így lett! 

Ettől én is tartok, hogy a siker - aminek amúgy én tudok örülni - újabb indokolatlan stadionokhoz, fociba ölt milliókhoz, fidesz-győzelmekhez vezethet. Remélem képesek vagyunk megmaradni józanul gondolkodó emberekként és a helyén kezelni ezt a kettőnullát. Legyünk akár baloldaliak, jobboldaliak, kormánypártiak vagy kormányellenesek. 

További örömködést, boldogságot, focisikereket kívánok minden szurkoló ismerősömnek! Hajrááá Magyarok!